pályázat száma: HAT-19-01-0957
Iskolánk a HAT-19-01-0957 számú pályázat keretében Erdélybe látogatott 5 napra. A beszámolónk erről a kirándulásról készült.
Első nap
Október 9-én reggel 6 órakor Kunszentmártonból Romániába, Erdélybe indultunk. A határ után az első megállóhely Nagyszalonta volt. „ Csonka torony nyúlik a felhőbe, rajta pihen a nap lemenőbe”. Az alföldi kisvárosban megnéztük az Arany János által versbe foglalt Csonka-toronyban berendezett interaktív múzeumot. Itt az előzetes felkészülés nyomán a gyerekek idézeteket mondtak Arany János Családi kör című verséből az idegenvezető hölgy örömére.
Utunkat Körösfő felé folytattuk. A kalotaszegi dombvidéken, Körösfő falutól 2km-re ered a Körös vidék egyik fő folyója a Sebes-Körös. A Hármas Körös, Kunszentmárton folyója a Sebes-Körös és a Kettős –Körös összefolyásából keletkezik. Mondhatjuk tehát, hogy megnéztük városunk folyójának az egyik forrását. Itt a gyerekek térképen jelölték a Körösök összefolyását. Hármasfalu, emlékhely nekünk. Sándor János, kunszentmártoni illetékességű fafaragó készítette el a falu tizenhárom kopjafáját, emlékezve a 13 aradi vértanúra. Ide megemlékező koszorút hoztunk és megfigyelték a gyerekek a kopjafákon feltűnő jelképeket. Késő este érkeztünk meg Csíkkozmásra, a Tulipán panzióba, ahol finom és bőséges vacsorával vártak minket.
Mádosik nap
A bőséges reggeli után találkoztunk a csíkszentmártoni (Kunszentmárton testvérvárosa) általános iskola történelem tanárával, aki idegenvezetőnk volt ezen a napon, és akivel a Csíksomlyó kegytemplom meglátogatásával kezdtük a napot. A templomban a főoltáron lévő, fából készült Mária-szobor és a templom különlegesen szép üvegablakai igazi misztikus hangulatot teremtettek. Mivel remek, napsütéses idő volt, nagyon kellemes két órát töltöttünk a pünkösdi búcsúk zarándokhelyén, a „nyeregben”. Délután a gyimesi csángók földjére érkezve Gyimesbükk felé folytattuk utunkat. Ott a Rákóczi vár romjain sétálva gyönyörködtünk a kilátásban és a határon a felújított vámház épülete mellett megálltunk az egykori határkőnél.
Harmadik nap
Ez a nap a Gyilkos –tó, Oltárkő, Békás-szoros, Lapos-patak, Békás-tó víztározó, gát, erőmű, kikötő, híd, ebéd a lépcsőkön, kirakodóvásár, kürtőskalács vagy kürtös kalács, keletkezés történetek, csodaszép mondák, mesék, napsütés, túrázás, pihenés bűvöletében zajlott.
Negyedik nap
Ezen a napon a csíkszentmártoni általános iskola igazgatóhelyettese, aki történelem szakos tanár, vezetésével, Nyerges-tetőn elhelyeztük városunk, Kunszentmárton, felújított kopjafáját. A csíkszentmártoni gyerekek méltó módon emlékeztek az itt zajlott 1849-es eseményekre. Megható és hosszú időre szóló élménnyel gazdagodtak itt a gyerekek. Kora délután idegenvezető segítségével sétáltuk végig a Mohos –tőzeglápot. Az őszi színek, a csillogó vizű tószemek, és a különleges, jégkorszak korabeli növénytársulások miatt szinte idegenszerű világban érezhettük magunkat. Természetesen a Szent Anna-tónál fejeztük be a napot. Az alkony, a Szent Anna-kápolna, a madárvilág, a tó és a körülötte lévő erdők árnyékai, fényei remek fényképezési lehetőséget biztosítottak.
Ötödik nap
Sajnos hazaindultunk. Útközben rövid pihenőt tartottunk Korondon. Megvették a gyerekek a szülők által kért szuveníreket, és megcsodáltuk a népi művészet még ma is „virágzó” alkotásait. Több mint két órás megálló volt a Sóvidékre érve Parajd. A sóbányában, a hatalmas só termekben töltött idő, a szuvenír boltok, a játszóterek igazi felüdülést jelentettek a hosszú utazás közben.
Összegzés
A pályázatban megfogalmazott célok a kirándulás természetéből adódóan messzemenőkig megvalósultak. Lehetőség nyílott a külön-külön tantárgyakhoz köthető tanult tananyagok komplex felismerésére, megértésére, és az AHA élmény megfogalmazására.
Mivel a gyerekek 4-5 ágyas szobákban aludtak, felfedezhették a szobaközösség összekovácsoló élményét.
Többen csak ekkor töltöttek hosszabb időt távol a szülői háztól.
Belepillanthattak Erdély konyhájának változatos íz világába.
Látták, hogy a magyarságtudat milyen is, ha van.
Ismerkedtek az erdélyi gyerekek iskolai-, és napirendjével, szokásaikkal.
Mindezek gazdagították önmagukról, a világról alkotott képüket.
